RÉGI...ÖRÖK

Nórika megint....

Ha ilyen könnyű lenne...."Rettegj csak az érzéseidtől, zárd el őket, tegyél úgy, mintha nem lennének, és azon kapod majd magad, hogy semmi sem oké. Hazugságban élsz, próbálod nem észrevenni azt, ami nyilvánvaló, hiszen menekülni még mindig egyszerű. Te döntesz: rettegsz, vagy felvállalsz. Hagyod, hogy hassanak rád, vagy bezársz. Félsz, vagy mersz kockáztatni valami újat. Mert megcsókolnád, de nem lehet. Megölelnéd, de azzal mindent összekuszálnál magad körül. Úgyhogy inkább menekülsz - a megszokás túl kényelmes, az újdonság meg kockázatos. Neked kell tudni, hogy mit miért érdemes feláldozni. De ha érzed a késztetést, azt, hogy képtelen vagy nélküle létezni, talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy hol van a helyed. Mert lehet, hogy ott, ahol a szíved boldog."

HUG

Akkor ezért vagyok rosszul, tudtam én.. ...

http://www.szabadonebredok.hu/napi-negy-olelesre-van-szuksegunk-a-tuleleshez/

Jadviga

" Különben az ember a legtöbbet a világon a párnáját öleli...."

édesméreg

2007.04.30.17.49...kislányka:)

 Becsukom a szemem...sötét van, de mitől lesz egyszer csak világos és újból eleven minden, pedig csukva a szemem,nem tudom inkább kinyitom.
Igy szebb a világ, ez főleg így tavasszal tünik fel nekem, bár a tél is pompás de  a napnál nincs csodásabb, kápráztat.
És bent ülök, miért, miért vagyok tehetetlen, leköt a gép, semmi kedvem, semmi lelkem...menjünk már innen, vigyél el,repüljünk, keressük a csodákat , már sokat láttam de még akarom, menjünk el szabadon!!!!!

Bánat nyomja..

Annak adta...

Tetszett...

Olvasom Nórikát, le fogok szokni az írásról, néha úgy beletrafál, és leírja az éppen aktuális gondolatokat...amire épp szükség van, csak nincs erő szavakba önteni, vagy épp egy útmutatást,  hogy ne essünk teljesen kétségbe...vagy valami hasonló, ma is így volt..

"Vágyd a változást, azt, hogy valami mást is megtapasztalhass. Most kell nagyot álmodni, most kell merni bízni abban, hogy valójában nincsenek korlátok, hiszen tényleg csak mi dönthetjük el, hogy meddig mehetünk el. Senki más nem teheti meg helyettünk, a mi hitünk és kitartásunk visz előre és rombolja le azokat a falakat, amiktől nem látjuk az eget, vagy erősíti meg azokat a falakat, amikről azt hisszük, erősebbek, mint mi...
.. Valahogy mindig bebizonyosodik, hogy az élet jóval több annál, mint aminek tűnik. Van benne valami, valami plusz, valami erő, valami csoda, valami, amitől nem unalmas, amitől élni akarod, érezni az ízét.. csoda mindig van, leginkább akkor, amikor hiszel benne, amikor bízol abban, hogy újra meg újra megkapod, hiszen nincs más választásod: hinned kell benne ahhoz, hogy megtapasztald. Aki hisz benne és tesz érte, látni fogja. Érezni, szagolni, tapasztalni, ölelni a boldogságot, a megvalósult lehetetleneket, magához, szorosan, és tudni azt, hogy mikor kell elengedni, hiszen bízik abban, hogy ami az életéhez tartozik, az bizony visszajön."

Oravecz Nóra ...ezeket nekem írod???

"Ha valaki azt mondja, add alább, hagyd ott, te csak menj tovább, erős hittel, mert semmire sem vágysz véletlenül. Egyetlen érzés sem jön csak úgy, és egyébként is: ha tudod, hogy még véletlenül sem tudnál boldog lenni vele, mert érzed, hogy egyszerűen nem a tiéd, akkor miért is maradnál vele? Menj tovább. Mindig csak egy picivel, de közelebb érsz hozzá. Higgy benne. Tarts ki. Harcolj -magaddal, legbelül, a saját hitetlenségeddel minden áldott nap. Hiszen rajtad kívül soha senki sem fogja megkérdőjelezni, hogy a legjobbat érdemled."

Mosolyhíd

"Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (...) A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád."

Mosolyhíd

Please

.....I dont want to miss a thing...

álomv..

Hát igen..álomvilág...tudom, hogy  abban élek, de nem akarom elhinni, hogy ez csak a képzeletemben létezik. Tudom hogy egyszer jó lesz egyszer jön valaki, akivel úgy lehetek ahogy elképzeltem. Őszintén, nyíltan, csak magam lehetek. Semmi játék, semmi színház, csak én, illetve "mi" ha lesz egyszer valaha ilyen...akkor az nagyon jó lesz, és érezni fogom, hogy ez AZ! Remélem..
Nagyon királylányosan hangzik, de vagyok annyira önző, hogy elvárjam, hogy annyira szeressenek, amennyire igényt tartok. Szeretek szeretni, de nem adom fel magam, és az általam értékelt dolgokat egykönnyen. Nehéz, hogy van kialakult életem, de azt hiszem, hogy ha jönne valaki, akin nem kellene gondolkoznom, akkor rögtön érezném, hogy ez az és ez mindent megér...akkor elengednék néhány dolgot...
Én igénylem, hogy engem is értékeljenek, már elég  sokszor összetörtem ahhoz, hogy tudjam, hogy mire vágyom. Nos...Rád...csak tudnám merre vagy..

Képfelirat..: Néha jólesik ha szeretnek...:)

Unosuntalanunosuntalanunosuntalan...

Teljesség..

"Nélkülem nem tudsz élni, mert férfi vagy. Mert bennem van a titkosabb erő, amely nélkül nem vagy teljes ember. Nem tudsz nélkülem élni, mert nő vagyok. Az én leheletem ad szárnyat lelkednek, erőt a karodnak mosolyt a halott kőnek."- Márai Sándor

Felirat hozzáadása

Wilcommen in Cabaret

Kavarog..