
Ha volna egy saját világom,abban minden képtelenség lenne. Semmi sem lenne olyan,amilyen,mert minden olyan lenne, amilyen nem.Sőt mi több,ami az lenne,az nem lenne az és ami nem az lenne, az az lenne.
(Alice)

A Kodály Központ színpadán sziporkázott a Quimby
Csütörtök este teltházas koncertet adott a Quimby zenekar a Tavaszi Fesztivál keretében Pécs új koncerttermében. A zsúfolásig megtelt épületben az ugrálós nagykoncerti és a színházi hangulat váltogatta egymást!Ez a különleges új előadás lehetőséget adott az akusztikus, finomabb számok bemutatására. A nagy kedvencek mellett az új lemezről is elhangzottak dalok, olykor a néző egy kellemes tábortűz melletti közös zenélésbe csöppent, mely annak ellenére sem tűnt különösnek, hogy mindez egy ezer fős koncertteremben zajlott. A zenélés megszakítva mini jelenetekkel, humoros dialógusokkal és filozofálásokkal öltöztették az együttes tagjai színházi köntösbe a koncertjüket, melyet a közönség hangos örömmel és szűnni nem akaró vastapssal köszönt meg! A 2011-ben húsz éves Quimby a Kodály színpadán zajos sikert aratott színházi szárnyalásával, melyre a fiatalabb korosztály mellett az idősebb generációk tagjai is szép számmal voltak kíváncsiak!
Az együttes tagjai:
Balanyi Szilárd – billentyűk,Gerdesits Ferenc – dobok, Kárpáti József – trombita, Kiss Tibor - ének, gitár, Mikuli Ferenc – basszusgitár, Varga Livius - ütős hangszerek
Egy kis ízelítő:

FRÖCCS
Fölfelé megy borban a gyöngy, jól teszi.
Tőle senki e jogát el nem veszi.
Törjön is mind ég felé az, ami gyöngy,
Hadd maradjon gyáva földön a göröngy.
És ürítsük a hazáért e pohárt:
Egy pohár bor a hazáért meg nem árt!
Testet éleszt és táplál a lakoma,
De ami a lelket adja, az bora!
(Vörösmarty Mihály: Fóti dal)
A fröccs szó eredete






„Hagyománytár” népzenei koncert sorozat
Pécsi Kulturális Központ Dominikánus Ház
2010. december 8. 19 óra
Szalonna és bandája zenekar fergeteges koncertet adott tegnap este a Pécsi Kulturális Központ rendezésébe a „Hagyománytár” népzenei koncert sorozat keretében a Dominikánus Házban.
A Kárpátaljáról származó zenész, Pál István,’ Szalonna’ és barátai mind professzionális zenészek, az Állami Népi Együttes muzsikusai. A zene a vérükben van, életük lételeme, mely egy kívülálló számára is első pillanatban tudatosul, mihelyt meghallja zenéjüket. Igazi boldogság hallani a virtuóz dallamokat, melyeket az előadók hatalmas szeretettel adnak át a közönségnek. Ezért is nagyon találó első lemezük címe, Örömzene. Igen, örömzene, öröm a zenésznek, az átadónak, és öröm a hallgatónak, a befogadónak.
Repertoárjukon megszólalnak a Kárpát medence leggyönyörűbb zenéi. Fontosnak tartják a hagyomány megőrzését, ezért népzeneoktatással is foglalkoznak. Rendszeres résztvevői Magyarország legnagyobb fesztiváljainak, emellett az elmúlt években felléptek mind Európában mind a tengerentúlon.
Koncertjüket felső Tisza vidéki muzsikával kezdték, mely különösen közel áll a szívükhöz, hiszen ez a tájegység volt, amit először megismertek gyermekkorukban. Ez megadta a koncert alaphangulatát, a közönség sorai között elkezdtek mozgolódni a lábak, és az ujjak kivétel nélkül ritmus doboltak a térdeken.
Ezután széki és bonchidai dallamok váltották egymást, mely során megtapasztalhattuk, hogy néhány kilométer távolság milyen nagy különbséget teremt zene és zene között. Természetesen, egyik sem értékesebb a másiknál, jól megfértek egy összeállításban.
A koncerten hallhattunk továbbá szívfacsaró román forgatóst, legényest, és szaporát Kalotaszegről, majd vajdaszentiványi muzsikát cimbalom prímással. Ez utóbbit Unger Balázs cimbalmos olyan mély átéléssel, mesteri virtuozitással és pontossággal adott át a közönségnek, hogy a nézőknek kivétel nélkül az tátva maradt a szája, mindenkit elvarázsolt.
A hegedűn megszólaló dudaszó különlegesen csalóka zenei élményt nyújtott, de Pál István ’Szalonna’ rövid történetei, és hozzászólásai a koncert közben magyarázatul szolgáltak annak, aki nem rendelkezik átfogó ismeretekkel a népzenéről. Így megtudtuk, hogy sok vidéken helyettesítették más hangszerekkel a dudát.
A záró számként felkonferált jó kedélyű rábaközi dallamok közben már mindenki abban reménykedett, hogy még nem ér véget a koncert, és repetázhatunk a különleges zenei élményből. Ez így is lett, a záró számot vastaps követte, melyet a zenekar egy örkői és egy felcsíki dallam kavalkáddal köszönte meg.
A koncertre Pál Eszter, Pál István ’Szalonna’ testvére, tette fel a koronát, amikor egy karácsonyi dallal ajándékozta meg a résztvevőket. A teremben és az emberek lelkében is síri csend és nyugalom költözött, csak az a dallam létezett és a gyönyörű hang, mely megszólaltatta azt. A meghitt hangulat után a tényleges záró szám következett, felvidéki muzsika, mellyel a koncertet egy tökéletes keretbe foglalták.

Zene, élmény, öröm… Ez a három szó jut először eszembe, amikor a tegnapi Szalonna és bandája koncertre gondolok. Pontosabban, fantasztikus, precíz és virtuóz zene, hatalmas élmény, és felhőtlen öröm. Ezt az örömöt a népzene önmagában hordozza, de ha az előadók ilyen tehetséggel, tisztasággal és odaadással művelik, akkor teljesedhet ki csak igazán.
A fergeteges koncert előadói: Pál Eszter – ének, Pál István "Szalonna" – hegedű, Gombai Tamás – hegedű, Unger Balázs – cimbalom, Karacs Gyula – brácsa, Doór Róbert – nagybőgő.
Mindenkinek szeretettel ajánlom, és kívánom hogy egyszer kapjon egy ’Szalonnáék’ féle „Örömzene” ajándékot!
