![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4ezjjBvHli8VNW9kLwOKLVYdf5vc-b7jqh3NOk-8kMYAXO-PFTARWMm3DRqn_wFN5ZLUXwAcbO164Lw3RFoHG-AaLfxlhgBbyPnrnBf9jbe09EOSsE7EbeRIc7yxZj7YT-GEWi63qNl9c/s400/september08-night-nocal-1680x1050.jpg)
" Vannak olyan pillanatok, amikor igenis kockáztatni kell, őrült lépéseket kell tennünk a boldogság érdekében" /Coelho/
Mi a boldogság, szerelem, hogy lehet követni az emberi létezés és érzelmek kuszaságát? Efféle kérdésekre keresi a választ Paulo Coelho a Piedra folyó partján ültem és sírtam című könyvében, melyet a napokban kezdtem el olvasni. Két szerelmes újbóli egymásra találásán keresztül mutatja be, hogy érdemes hinni a csodákban, olvasás közben akaratlanul is befogadjuk ezeket a csodákat, és egy új világba csöppenünk.
"Pilar, a 28 éves joghallgató megcsömörlik napjai egyhangúságától, és gyerekkori barátjával, elhatározza, hogy megkeresi azt a csodát, amely megváltoztatja életük egyhangúságát. A fiú abban a Varázslatos pillanatban hisz, amelyet Isten azért ad, hogy megváltoztassunk mindent, ami boldogtalanná tesz. Pilar elkíséri barátját csodakereső útján a Francia-Pireneusokba, ahol egyre jobban erőt vesz rajtuk a szerelem isteni és megváltó ereje. Melegséggel, bölcsességgel, örömmel és váratlan szomorúsággal teli szerelmük története varázslatos megjelenítése azoknak a végtelen lehetőségeknek, amelyeket az élet arra kínál, hogy nyitott szívvel tudjuk befogadni a csodákat."
Forrás: Bookline.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése