2007. október 31., szerda

Halloween


A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én.

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ez egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Adunk, vagy kapunk?”) kiáltással felszólítva a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet.A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában.

Európában halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Az utóbbi években Magyarországon egyre több helyen ünneplik meg. Az iskolákban beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban.

Kulturális háttér

Halloween valószínűleg a kelta kultúra őszre (november 1-re) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben megholtak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).[1]

A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.


forrás:wikipédia

2007. október 18., csütörtök

Péterfy Bori


Hajolj bele a hajamba

Vigyél messze május,
Vezess a Nap felé
Szélvédőn a lábam,
Kezembe chardonnay
Göndör fürtű fák közt
A szél csak lehelet
A lányok, hogyha megjössz
Nagyon szeretnek

Nézz mélyen a szemembe
Tedd a kezed a farzsebembe
Hajolj bele a hajamba
Dúdold bele, hogy labamba x2

Ingemet letépik
A rajtam hagyott szemek
Bonts rügyet tavasz
Bimbóm a szív felett
Napsütötte utcán
Állni most a jó
Virágzik a test
Szívszenzáció

Nézz mélyen a… X2

Kéményseprő járdán
Macskák napoznak
Az ablakokban párnák
Fénytől dagadnak
Könnyebb így az álom
A rosszkedv elvonul
Ha vasárnap a föld
Virágba borul

Nézz mélyen a szememb

Mondial Des Cultures 2007.


Kanadában jártunk....apró, de lehet kerseni a magyar párt!!!

2007. október 11., csütörtök

Furcsán Nyerenc


"Tojással fogadták Gyurcsányt Szekszárdon
MTI
| 2007. 10. 11.

Incidens történt Szekszárdon, ahol mintegy 150 tüntető várta csütörtökön a fórumra érkező miniszterelnököt. Gyurcsány Ferencet tojással próbálták megdobálni, négy embert előállítottak, jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A rendőrség megerősítette a távirati iroda információját.

Az árpádsávos zászlókat lengető tüntetők közül többen tojásokat dobáltak a miniszterelnök felé, a biztonsági emberek közben esernyőkkel védték Gyurcsány Ferencet. Az MTI tudósítója azt látta, hogy két tüntetőt a földre tepertek, majd megbilincseltek a rendőrök.

A kormányfő az MSZP Nagy párbeszéd című rendezvénysorozatának keretében tartott fórumra érkezett Tolna megye székhelyére, hogy kérdésekre válaszoljon.

A rendezvény helyszíne előtt tüntető tömegből négy ember kellett kiemelni. Ellenük szabálysértés miatt indítanak eljárást, közölte az MTI."

Így járt, máskor jobb lesz, ha otthon marad!!!

Sajnálat nincs csak röhögés:)
Ágyő:Susanna

2007. október 10., szerda

Utolsó!!!
A következő legkeméynebb rész:)

Ez is egy kedvenc....

Most aztán kánaán Macskafogóból ,mindenkinek jusson!!!!

Macskafogó 1...egyik kedvenc részem


Macskafogó 2.

Macskafogó 2. - 2007
színes magyar animációs vígjáték

Hazai bemutató: 2007. 12. 20.
Forgalmazó: Budapest Film
Elõállítási költség: 600 millió Ft

Az olvasók értékelése
9.65/10.00 (329 szavazat)


Tartalom: Az afrikai dzsungelben maradt egy szelídítetlen macskatörzs. Erről a világ Stanley-től (Rudolf Péter), a nagyszájú újságíró egértől értesül. A második részben szerepel a húsz évvel korosabb Grabovszky is, japán feleségét viszont nem rajzolják tovább.

Stáblista
Szereplõk: Sinkó László (Grabowsky hangja)
Darvas Iván (Poliakoff)
Lázár Kati (Dickné)
Mikó István (Lusta Dick)
Csurka László (Marsall)
Rendezõ: Ternovszky Béla
Csákovics Lajos (animációs rendező)
Forgatókönyvíró: Nepp József
Zene: Malek Miklós
Producer: Salamon Eszter, Varga Szilárd
Látványtervezõ: Weigert Miklós

forrás:index

2007. október 5., péntek

Palya Bea - Transylvania

Palya Bea

Shakespeare


75. szonett

Az vagy nekem, mint testnek a kenyér

S tavaszi zápor fűszere a földnek;

Lelkem miattad örök harcban él,

Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

Csupa fény és boldogság büszke elmém,

Majd fél: az idő ellop, eltemet;

Csak az enyém légy, néha azt szeretném,

Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

Arcod varázsa csordultig betölt

S egy pillantásodért is sorvadok;

Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

Csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,

Részeg vagyok és mindig szomjazom.

2007. október 4., csütörtök

Botrány a Született feleségeknél...



Hivatalos bocsánatkéréssel próbálják engesztelni a Fülöp-szigetek népét a Született feleségek című amerikai tévésorozat producerei egy többek szerint rasszista kiszólás miatt.


A sorozat Amerikában vasárnaptól vetített új évadjának első epizódjában Susan Mayer - akit Teri Hatcher alakít - orvoshoz megy és a vizsgálat előtt elkéri a doktor diplomáját. "Szeretnék megbizonyosodni afelől, hogy nem valami fülöp-szigeteki iskolában szerezte a tudását" - indokolja kívánságát.

A mondatból botrány kerekedett, felháborodott nézők tiltakozó petíciót tettek közzé az interneten. Szerda estig több mint 30 ezren adták a nevüket az íráshoz. Mary Jo Bernardo Los Angeles-i konzul panaszlevelet küldött az ABC tévécsatornának. Hangsúlyozta, hogy a Fülöp-szigeteken kiképzett orvosok és ápolók diplomáját automatikusan elismerik az Egyesült Államokban. Még maga Gloria Arroyo, a délkelet-ázsiai ország elnöke is kifejezte nemtetszését egy államtitkár útján, aki rasszista sértegetésnek nevezte a kifogásolt szövegrészt.

A sorozat készítői csütörtökön bocsánatkérő nyilatkozatot tettek közzé, miszerint nem volt szándékukban megkérdőjelezni a fülöp-szigeteki orvosok szakértelmét és integritását.

"A sorozat producerei és az ABC stúdió bocsánatot kérnek bármilyen sértésért, amelyet ez a rövid részlet okozhatott" - áll az ABS-CBN fülöp-szigeteki tévécsatornának eljuttatott hivatalos állásfoglalásban, amelyet azonnal le is közölt az adó.


(MTI)

2007. október 3., szerda

Boldog Születésnapot!


Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5.) Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító.

Szülővárosában érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott.

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

Szabó Magda fiatal tanárként
Szabó Magda fiatal tanárként

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és irodalmi osztályrendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kitüntetések, díjak

Művei

  • Bárány (versek, 1947)
  • Vissza az emberig (versek, 1949)
  • Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
  • Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
  • Freskó (regény, 1958)
  • Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
  • Neszek (versek, 1958)
  • Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
  • Sziget-kék (meseregény, 1959)
  • Az őz (regény, 1959)
  • Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
  • Disznótor (regény, 1960)
  • Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
  • Születésnap (regény, 1962)
  • Pilátus (regény, 1963)
  • A Danaida (regény, 1964)
  • Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
  • Tündér Lala (meseregény, 1965)
  • Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
  • Fanni hagyományai (dráma, 1966)
  • Alvók futása (elbeszélések, 1967)
  • Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
  • Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
  • Katalin utca (regény, 1969)
  • Abigél (ifjúsági regény, 1970)
  • Ókút (regény, 1970)
  • Kiálts, város! (színmű, 1971)
  • A szemlélők (regény, 1973)
  • Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
  • Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
  • Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
  • Régimódi történet (regény, 1977)
  • Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
  • Erőnk szerint (drámák, 1980)
  • Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
  • Béla király (dráma-trilógia, 1984)
  • Az ajtó (regény, 1987)
  • Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
  • Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
  • A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
  • A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
  • Szüret (drámák, 1996)
  • A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
  • A csekei monológ (monodráma, 1999)
  • Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
  • Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
  • Für Elise (regény, 2002)
  • Békekötés (hangjátékok, 2006)