Csak egy perc az angyaloknak

Egy perc még,
s romba dől majd az éj,
egy perc még....
már ostromolja a fény.
Mért állsz könnybe szökve?
Mért vársz jobb időkre,
ha minden pillanatra születni kell?

Egy perc még,
és senki nem marad,
egy perc még,
s a szíved meghasad.
Mért félsz, ha nincs kitől már?
Mért kérsz? Itt nincs miből már,
minden pillanatra születni kell

Egy perc még
s romba dől majd az éj,
egy perc még...
már ostromolja a fény.
Mért állsz? Az idő mozdul,
Mért vársz?A föld kifordul,
minden pillanatra születni kell.

Csak egy perc mit veszthetsz
Mért nem engedsz semmit el?
Csak egy nap, mi ébred,
hol mást igér meg a végtelen.
Csak egy perc, mit veszthetsz
mért nem engedsz, ha jól tudod?
Csak egy nap, mit kérnek még
az angyalok.

Oláh Ibolya - Dalszöveg

Marilyn Monroe

Norma Jeane Mortensonként született Los Angelesben, de az édesanyja első férje után Norma Jeane Baker néven ismerjük. Gyermekkorát nevelőszülőknél és intézetben töltötte. Apját nem ismerte, anyja elmegyógyintézetbe került Norma 5 éves korában. 16 évesen otthagyta a gimnáziumot és férjhez ment. 1944-ben egy hadianyaggyárban dolgozott betanított munkásként, amikor a hadsereg egyik fotósa felfedezte, és nemsokára modell lett. 1948-ban a 20th Century Fox szerződtette kisebb szerepekre. Ekkor festette szőkére a haját és változtatta meg a nevét. Pályafutására rányomta bélyegét a szexbomba-image. Sokszor próbált olyan szerepekhez jutni, amelyekben megmutathatná színészi képességeit is, de sem a filmgyártók és sem a közönség nem óhajtotta őt másnak látni. Monroe karrierje erotikus vonzerejére építkezett. 1950-ben a Mindent Éváról című Joseph L. Mankiewicz filmben tűnt fel egy epizódszerep erejéig. Első ismertebb filmje a Aszfaltdzsungel volt, de nemzetközi hírnevet a Niagara című filmmel szerzett. Marilyn Monroe a szexistennő trónjára emelkedett ezzel a szereppel. Ragyogó szőkeségével, szabályos arcával, nőies idomaival az „Igazi nőt” imádták benne.

1953-ban az első Playboy címlapján szerepelt.

1955-ben az Actor's Stúdió színiiskola tagja lett. Monroe magánéletét is szívesen célba vette a sajtó. Arthur Miller íróval kötött házasságát folyamatosan tudósították 1956–1961 között, csakúgy, mint John F. Kennedyvel és öccsével, Roberttel való viszonyát is. Sokak azt állítják, öngyilkos lett. Egyesek bizonyítékot vélnek felfedezni arra, hogy gyilkosságot követtek el ellene. Nagy mennyiségű Nembutal beöntést kapott. Ezt azonban több kutatás is megcáfolta. Képei még mindig mindenhol megtalálhatók, mítosza semmit sem halványodott.

Marilyn Monroe 1962. augusztus 4-ének éjjelén halt meg, 15 hónappal az egykori szeretője, John Kennedy ellen elkövetett merénylet előtt. Az évforduló kapcsán az Urbanlegends blog az énekesnővel kapcsolatos legismertebb összeesküvés-elméletek közül szemléz David Aaronovitch könyvéből.

A Los Angeles-i halottkém úgy nyilatkozott, hogy „valószínűleg öngyilkosság” vezetett Monroe gyógyszertúladagolás miatt bekövetkezett halálához. Hogy Monroe barbiturátmérgezésben halt meg, az nem lehetett meglepő azok számára, akik ismerték. Krónikus álmatlanságban szenvedett, s egy idő után nemcsak aludni nem tudott gyógyszerek nélkül, hanem ébren lenni sem. Halála időpontjában egyedül élt, de azt tervezte, hogy újra összeházasodik korábbi férjével, Joe DiMaggióval.

Kezdetben nem is az állt a viták középpontjában, hogy Marilyn Monroe maga idézte-e elő a saját halálát, hanem az, hogy szándékosan tette-e. Két év telt el, mire Monroe halálának első revizionista verziója nyilvánosságra került. A könyvet magánkiadásban jelentette meg Frank Capell 1964-ben, Marilyn Monroe különös halála címen. Capell beállítottságáról elég, ha annyit mondunk, hogy előző könyve az Amerikát létében fenyegető összeesküvésekről szólt, a következőben pedig szovjet ügynökként mutatta be Henry Kissingert. Ezek után nem meglepő, hogy Capell azon a véleményen volt, hogy a kommunisták gyilkolták meg Monroe-t.