2007. december 27., csütörtök

Stresszoldó mellek



Egy amerikai dizájnernő igen sajátos stresszoldó tárgyakkal üzletel: a megrendelő bármely testrészéről valósághű másolatot készít, amit az illető aztán a partnerének ajándékozhat.
Egy new york-i dizájnernő, Donna Uwanna észrevette, hogy nyugtatóan hat a pasijára, amikor a kebleire hajtja a fejét. Aztán meg arra gondolt, hogy biztosan nincs ezzel egyedül és ha már, akkor miért ne csinálhatna ebből üzletet?

Valósághű

Mert ugyebár, akármennyire is szereti valaki tartós, vagy nem annyira tartós kapcsolatát, mégsem állhat rendelkezésére egész álló nap, hogy melleivel, vagy valamely egyéb testrészével segítsen neki oldani a feszültséget. Uwanna viszont kitalálta, hogy bárkinek, bármilyen testrészéről valósághű másolatot készít, amit aztán az illető a partnerének ajándékozhat, hogy az mindig magánál tarthassa és szükség esetén használhassa is. Remek...Egész élesen látjuk lelki szemeink előtt, amint például felnőtt, öltönyös férfiak egy komoly tárgyalás előtti feszült percekben a nőjük egyik mellének életnagyságú, műanyag másolatát szorítják homlokukhoz, stresszoldás céljából...

Forrás: borsa

2007. december 22., szombat

Bárczy Lányok


Hát íme itt láthatóak a Bárczy testvérek, Eszter és a kicsi Réka!
Vigyázat, mert a kép hosszas nézése hosszas mosolyhoz vezet:)

2007. december 20., csütörtök

Weöres Sándor


Egy vers, mely gyerekeknek, és felnőtteknek egyaránt szól:


A TÜNDÉR

Bóbita Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita Bóbita játszik,
szárnyat igéz a malacra,
ráül, igér neki csókot,
röpteti és kikacagja.

Bóbita Bóbita épít,
hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.

Bóbita Bóbita álmos,
elpihen õszi levélen,
két csiga õrzi az álmát,
szunnyad az ág sürüjében.

Bennem még él a gyerek világ...na és benned?

2007. december 7., péntek

Csak úgy....


"Meg kell találnunk, és el kell énekelnünk saját dalunkat, nyújtóztassuk ki tagjainkat, és fogjunk oly vad táncba, hogy perdüljön-forduljon minden, s a magányos utazásra semmi hang se kísértsen."

2007. december 6., csütörtök

Weöres Sándor


DOB ÉS TÁNC

csönd
béke
csönd
béke
fény
csönd fénye
béke csöndje
fény békéje csönd
fényes csönd béke
csönd béke fény
béke csöndes fénye
fény csöndje
csönd csöndje fény fénye béke
csönd fény

lombban kő
csönd köve
kövön fény csöndje
kőben csönd béke
kő békéje béke köve lombban
csönd fényes béke
kő lombban fény

kút csöndje fű
kútra hajló béke csönd
kút békéje inda
fű inda kő
lomb hintája kúton
fény ingája kútban
csönd dajkája
csepp
csepp
kút cseppje
cseppek csengő csöndje
csönd cseppje fény
kút habja kő lombja
fény csöndje béke

szél víz föld
kis patak irama
fény halmai
föld keblei
kút karjai
kő lábai
víztüdejü szél
lombtorkú csönd
fűruháju fény
kőarcú béke

reggel
dél
este
éj
hajnal karéja
dél sziklája
alkony karéja
éj sziklája
csönd
béke
fény hímzése
hab szövése
szél fonása
füst rovása
tűz írása
örökös szálak verejtéke

orsó
koporsó
kop
kop
harkály
óriási csönd órája
sok külön kis csönd ingája
kövön gyík
fénylő néma bálvány

béke veled
szeretőd lappang
virágzó ág rejtekében
párod rejlik
minden kapu hajlatában
rend
ünnep
béke
rend köve
ünnep lombja
csönd füve
béke kútja
szállj békés lomb csöndje
fényes ünnep ága lengj
ima irama
unalom fénye
csönd ünnep béke rend szállj
ima fény ünnnep lengj béke
fény csönd
béke
csönd
csönd
béke
béke

Žagar - Wings of Love (feat. Underground Divas)



Nekem nagyon tetszik, de erősen befolyásolt vagyok irányukba egy bizonyos személy által:)Köszi Pitypangom, tőled loptam a bejegyzést!:)

Megszületett 2007. November 28-án Bárczy Réka:)Már otthon vannak, és a Nagytesó nagyon örül a huginak:)

2007. november 18., vasárnap

Majomkirálynő (B. Piroska-néni)


Én sem hinném el ha mesélnék, borzasztó, hogy milyen emberek vannak!
Ez legyen a kulcsmondat, a következő sorokban kifejtem, hogy mitől lettem ilyen negatív!
Kis városom fiatal hölgyei egy hétvége erejéig megtapasztalhatták a pesties rideg valóságot!"Szép vagy, csinos vagy, ügyes vagy, tehetséges vagy!"Ezek a szavak mostanra új jelentést nyertek. A központi nézőpont az, hogy "mihez képest".
Mihez képest vagy szép és csinos?Önmagában ez mindenki számára szubjektív, ám, ha levetkőztetnek fehérneműre , és jól végig pásztáznak rajtad, majd véleményt mondanak, úgy tűnik, hogy az a valóság, az az igazság, úgy van és kész! Leírtak,nem voltál elég "jó". Az önbecsülést ha egy skálán kellene mérni, akkor ezekben a percekben a negatívba csapna...és rohamosan csökkenne tovább. Ez akár katasztrófába is végződhetne, ha nem jönne egy barát, egy másik kívülálló, aki rád néz, és nem azt látja mint az a másik az előbb. Ő szépnek lát, megfogja a kezed, igazat mond. Ő ismer, látja a lelked, érzi amit érzel. Már jobb, már nem vagy egyedül, már látod te is a régi éned. Kicsit megkapaszkodsz, megnyugodsz, de amikor felnézel még mindig az a gonosz világ vesz körül.
Idegenek, de miért tehetik ezt meg? Miért taposhatnak rá más ember lelkére?Miért ilyen az ember? Attól, ha sikeres , ha van egy elképzelése a világról, van egy mintája aminek mindenen embernek meg kell felelni, ha nem fér bele abba a keretbe, akkor azt eltapossa!??Ez jó érzés lehet?Vagy az önteltség odáig fajult, hogy ez egy kicsit sem tűnik fel neki? Nem szeretném név szerit tiporni őt, pedig itt most megtehetném...most én vagyok fölötte, nem hinném hogy jól esne ha a kereső rábukkanna a soraim közt a nevére, és ezeket olvasná magáról. Lehet , hogy tanulságos lenne. De úgy olyanná válnék mint ő. Márpedig én nem vagyok olyan. Lehet nem is vagyok oly tehetséges ebbe a szakmában,bár az ízlésével nem nagyon vagyok harmóniában( most már elárulom), hogy egy divattervező asszonyságról van szó.
Kívülállója voltam az eseményeknek. A szűk méretű ruhák hamar gátat szabtak a bár "helyes pofival" rendelkező ám, nem elég csontos testemnek:). Így a modell-karrierem hamar véget ért!:) Sajnos néhány hozzám közel álló személy viszont belekerült a fogaskerekek közé, ráment a ruha....bár lehajolni, mozogni,netán levegőt venni egyik "hernyó selyem" göncben (már bocsi B. P.- néni) sem lehetett , de a célnak megfelenek, belefértek! A lányok tehát lekicsinylő megjegyzésekkel, kissé tiport önbizalommal, kényelmetlen anyagok közé passzírozva, ámde készen álltak a végső megmérettetésre:)
Elárulom, mindenki túlélte kisebb, nagyobb lelki zúzódásokkal a divatbemutatót. Persze akadtak olyan lányok, akinek nem volt annyi esze, hogy felmérje a mérhetetlenül sznob, és külsőségeken alapuló emberek, ráerőltetett majomvilágát. Ők még élvezhették is a szituációt, de azt hiszem a legtöbb lányt megviselte ez az este.
Ezt érdemlik? Hiszem csodásak, sok közülük igazi nő, erőt és egyéniséget sugároz, most pedig bele kellett bújnia egy bábú testébe. Nem csoda, hogy szorította az álarc...és olykor egy- egy könny ki is szabadult a műmosoly alól.
Akinek van választása, és egy csöppnyi esze a közeljövőben elkerüli a hasonló szituációkat, mindenesetre rettentően tanulságos volt .A sebek pedig reméljük, hogy hegek nélkül begyógyulnak!Még csak annyit szeretnék hozzá tenni, hogy a B. Piroska- nénihez hasonló embereknek hiányzik a boldogság a szemükből, szerintem nem éri meg lecserélni az élet örömeit, a 90-60-90- es méretekért!Mindenkinek van saját választása......További szép sikereket Piroska-néni!!!!!!:)

2007. november 8., csütörtök

Kanadai szivárvány másik fele...


A teljes szivárvány nem fért belea képbe...de lényeg hogy MI láttuk személyesen:)

Kanadai szivárvány


Egyik fele....

Szivárvány


Arra lettem figyelmes, hogy elsötétedett a szoba...beborúlt az ég, mintha este lenne!Nagyon nehéz és rossz érzések kerítettek hatalmukba.A sötétség amúgy is magában hordozza egy bizonyos mértékig a félelmet.
Én bent voltam, de féletettem mindenkit aki kint volt.....a kint bizonytalan és rideg volt.Nem mozdultam, csak néztem a borús eget!Egyszer csak egy pillanat alatt elillantak a rossz érzések, megjelent egy szivárvány!
Először csak a horizont legalján volt valami látható, mely úgy odabilincselte a tekintetemet, hogy továbbra sem mozdultam.Percekig álltam ott az ablakban, majd meg is lett a türelmem jutalma. Előkerült a felhők mögül a szivárvány folytatása...csak nőtt, nőtt, végül egy nagy fekete felhőnek ütközött, azzal már nem bírt...a sötétség felülkerekedett újból!
De én láttam, én ott voltam az ablakban azokban a percekben, amikor a fény és a színek kavalkádja megmutatkozott!
Számomra csoda volt, a nap csodája!Ezért érdemes néha csak az érzékeinkre bízni magunkat, mert elvezetnek minket a csodákhoz!
Tárt kezekkel várom a következőt:)

2007. október 31., szerda

Halloween


A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én.

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ez egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Adunk, vagy kapunk?”) kiáltással felszólítva a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet.A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában.

Európában halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Az utóbbi években Magyarországon egyre több helyen ünneplik meg. Az iskolákban beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban.

Kulturális háttér

Halloween valószínűleg a kelta kultúra őszre (november 1-re) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben megholtak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).[1]

A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.


forrás:wikipédia

2007. október 18., csütörtök

Péterfy Bori


Hajolj bele a hajamba

Vigyél messze május,
Vezess a Nap felé
Szélvédőn a lábam,
Kezembe chardonnay
Göndör fürtű fák közt
A szél csak lehelet
A lányok, hogyha megjössz
Nagyon szeretnek

Nézz mélyen a szemembe
Tedd a kezed a farzsebembe
Hajolj bele a hajamba
Dúdold bele, hogy labamba x2

Ingemet letépik
A rajtam hagyott szemek
Bonts rügyet tavasz
Bimbóm a szív felett
Napsütötte utcán
Állni most a jó
Virágzik a test
Szívszenzáció

Nézz mélyen a… X2

Kéményseprő járdán
Macskák napoznak
Az ablakokban párnák
Fénytől dagadnak
Könnyebb így az álom
A rosszkedv elvonul
Ha vasárnap a föld
Virágba borul

Nézz mélyen a szememb

Mondial Des Cultures 2007.


Kanadában jártunk....apró, de lehet kerseni a magyar párt!!!

2007. október 11., csütörtök

Furcsán Nyerenc


"Tojással fogadták Gyurcsányt Szekszárdon
MTI
| 2007. 10. 11.

Incidens történt Szekszárdon, ahol mintegy 150 tüntető várta csütörtökön a fórumra érkező miniszterelnököt. Gyurcsány Ferencet tojással próbálták megdobálni, négy embert előállítottak, jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A rendőrség megerősítette a távirati iroda információját.

Az árpádsávos zászlókat lengető tüntetők közül többen tojásokat dobáltak a miniszterelnök felé, a biztonsági emberek közben esernyőkkel védték Gyurcsány Ferencet. Az MTI tudósítója azt látta, hogy két tüntetőt a földre tepertek, majd megbilincseltek a rendőrök.

A kormányfő az MSZP Nagy párbeszéd című rendezvénysorozatának keretében tartott fórumra érkezett Tolna megye székhelyére, hogy kérdésekre válaszoljon.

A rendezvény helyszíne előtt tüntető tömegből négy ember kellett kiemelni. Ellenük szabálysértés miatt indítanak eljárást, közölte az MTI."

Így járt, máskor jobb lesz, ha otthon marad!!!

Sajnálat nincs csak röhögés:)
Ágyő:Susanna

2007. október 10., szerda

Utolsó!!!
A következő legkeméynebb rész:)

Ez is egy kedvenc....

Most aztán kánaán Macskafogóból ,mindenkinek jusson!!!!

Macskafogó 1...egyik kedvenc részem


Macskafogó 2.

Macskafogó 2. - 2007
színes magyar animációs vígjáték

Hazai bemutató: 2007. 12. 20.
Forgalmazó: Budapest Film
Elõállítási költség: 600 millió Ft

Az olvasók értékelése
9.65/10.00 (329 szavazat)


Tartalom: Az afrikai dzsungelben maradt egy szelídítetlen macskatörzs. Erről a világ Stanley-től (Rudolf Péter), a nagyszájú újságíró egértől értesül. A második részben szerepel a húsz évvel korosabb Grabovszky is, japán feleségét viszont nem rajzolják tovább.

Stáblista
Szereplõk: Sinkó László (Grabowsky hangja)
Darvas Iván (Poliakoff)
Lázár Kati (Dickné)
Mikó István (Lusta Dick)
Csurka László (Marsall)
Rendezõ: Ternovszky Béla
Csákovics Lajos (animációs rendező)
Forgatókönyvíró: Nepp József
Zene: Malek Miklós
Producer: Salamon Eszter, Varga Szilárd
Látványtervezõ: Weigert Miklós

forrás:index

2007. október 5., péntek

Palya Bea - Transylvania

Palya Bea

Shakespeare


75. szonett

Az vagy nekem, mint testnek a kenyér

S tavaszi zápor fűszere a földnek;

Lelkem miattad örök harcban él,

Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

Csupa fény és boldogság büszke elmém,

Majd fél: az idő ellop, eltemet;

Csak az enyém légy, néha azt szeretném,

Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

Arcod varázsa csordultig betölt

S egy pillantásodért is sorvadok;

Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

Csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,

Részeg vagyok és mindig szomjazom.

2007. október 4., csütörtök

Botrány a Született feleségeknél...



Hivatalos bocsánatkéréssel próbálják engesztelni a Fülöp-szigetek népét a Született feleségek című amerikai tévésorozat producerei egy többek szerint rasszista kiszólás miatt.


A sorozat Amerikában vasárnaptól vetített új évadjának első epizódjában Susan Mayer - akit Teri Hatcher alakít - orvoshoz megy és a vizsgálat előtt elkéri a doktor diplomáját. "Szeretnék megbizonyosodni afelől, hogy nem valami fülöp-szigeteki iskolában szerezte a tudását" - indokolja kívánságát.

A mondatból botrány kerekedett, felháborodott nézők tiltakozó petíciót tettek közzé az interneten. Szerda estig több mint 30 ezren adták a nevüket az íráshoz. Mary Jo Bernardo Los Angeles-i konzul panaszlevelet küldött az ABC tévécsatornának. Hangsúlyozta, hogy a Fülöp-szigeteken kiképzett orvosok és ápolók diplomáját automatikusan elismerik az Egyesült Államokban. Még maga Gloria Arroyo, a délkelet-ázsiai ország elnöke is kifejezte nemtetszését egy államtitkár útján, aki rasszista sértegetésnek nevezte a kifogásolt szövegrészt.

A sorozat készítői csütörtökön bocsánatkérő nyilatkozatot tettek közzé, miszerint nem volt szándékukban megkérdőjelezni a fülöp-szigeteki orvosok szakértelmét és integritását.

"A sorozat producerei és az ABC stúdió bocsánatot kérnek bármilyen sértésért, amelyet ez a rövid részlet okozhatott" - áll az ABS-CBN fülöp-szigeteki tévécsatornának eljuttatott hivatalos állásfoglalásban, amelyet azonnal le is közölt az adó.


(MTI)

2007. október 3., szerda

Boldog Születésnapot!


Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5.) Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító.

Szülővárosában érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott.

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

Szabó Magda fiatal tanárként
Szabó Magda fiatal tanárként

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és irodalmi osztályrendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kitüntetések, díjak

Művei

  • Bárány (versek, 1947)
  • Vissza az emberig (versek, 1949)
  • Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
  • Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
  • Freskó (regény, 1958)
  • Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
  • Neszek (versek, 1958)
  • Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
  • Sziget-kék (meseregény, 1959)
  • Az őz (regény, 1959)
  • Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
  • Disznótor (regény, 1960)
  • Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
  • Születésnap (regény, 1962)
  • Pilátus (regény, 1963)
  • A Danaida (regény, 1964)
  • Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
  • Tündér Lala (meseregény, 1965)
  • Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
  • Fanni hagyományai (dráma, 1966)
  • Alvók futása (elbeszélések, 1967)
  • Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
  • Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
  • Katalin utca (regény, 1969)
  • Abigél (ifjúsági regény, 1970)
  • Ókút (regény, 1970)
  • Kiálts, város! (színmű, 1971)
  • A szemlélők (regény, 1973)
  • Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
  • Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
  • Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
  • Régimódi történet (regény, 1977)
  • Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
  • Erőnk szerint (drámák, 1980)
  • Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
  • Béla király (dráma-trilógia, 1984)
  • Az ajtó (regény, 1987)
  • Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
  • Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
  • A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
  • A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
  • Szüret (drámák, 1996)
  • A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
  • A csekei monológ (monodráma, 1999)
  • Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
  • Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
  • Für Elise (regény, 2002)
  • Békekötés (hangjátékok, 2006)

2007. szeptember 30., vasárnap

Gondolatok



Vasárnap, újra vasárnap.Nem panaszkodom, jól telt a hétvége!Ha egy szoval kellene megfogalmazi tömören valószínű, hogy az elmúlt pár napot a TÁNC szóval illetném!
Igen, táncoltunk próbán és a szombati táncházban!Nagyszerű dolog a táncház, de azt hiszem, hogy a legtöbb ember nem igazán érti, hogy miről írok!
A táncházban népzenére néptáncot táncolnak az emberek!Köznyelven: egy meghatározott rétegnek tartott "party"!Igen csak hangulatos "party" volt.:)Furcsa annak aki nem szokott hozzá ehhez a légkörhöz, de mégis van valami ami miatt az odalátogatókat nagyon jó érzések árasztják el!
Rengeteg féle ember, ismerősök és ismeretlenek, de mindenkit összeköt egy dolog, a tánc.Jó érzés oda tartozni, hiszen önmagában jó dolog valahova tartozni. Bevallom, hogy nagyon büszke vagyok, hogy az én életem része a néptánc!Büszke vagyok, hogy ehhez közösséghez tartozom!

Nem kellene így lennie, de különleges dolog manapság ez!Hiszen mindenki ismerhetné, mindenki szerethetné, de sajnos a legtöbb embernek fogalma sincs róla h mi fán terem és milyen értékeket őriznek ezek a néptáncegyüttesek, koreográfusok, tánctanárok, és táncosok!
Nagyképűen hangzik így visszaolvasva, de így érzek!:)

A táncházhoz visszatérve: A táncosoknak lehetősége volt kalotaszegit, székit, mezőségit, mezőföldit, bukovinait és szatmárit táncolni.(remélem nem hagytam ki semmit:)
A zenét a Bartina és a Vornyik zenekar biztosította...remélem legközelebb is lesz lehetőségem ellátogatni egy hasonló fergeteges "partyra":)gyertek Ti is!

A képen a Bartina Néptánc Együttes Hortobágyi koreográfiájának egy jelenetét látható:)

2007. szeptember 27., csütörtök

No Tandíj!!!!!!!!!!!

Főiskola: nem + lufik a tandíjra

A csendes tiltakozás és a hol komoly, hol kifejezetten derűre okot adó beszédek után közel ezer lufi emelkedett az égbe - sikeresen és villámgyorsan lezajlott a tandíjellenes hallgatói demonstráció a Dr. Molnár László Emlékparkban ma este. Tömegbázisdemokrácia a DO-n.


Gyülekezési örvény

A helyzet, jelentem, változatlan, a szép emlékű menzabulik és a Critical Mass mellett a legtöbb jó csaj még mindig tandíjellenes demonstráción lelhető fel a főiskolai szcénában, pont mint Szegeden a boldogult kilencvenes évek legelején, vagyis akkor, amikor a mostani demonstrálók többsége a betűvetést tanulta 1. oszt. tanként.

Komolyra fordítva

A helyzet annyiban is változatlan persze, hogy amióta világ a világ, folyamatosan tart a hallgatói képviseletek kontra kormányzat meccs – hol a nettó jogtiprás (pl. a hallgatói autonómiák ügyében), hol a tandíj (vagy hogy is nevezzük) lebegtetése/bevezetése körüli hercehurcák okán. E sorok írója '88 őszétől jegyzett résztvevője (esetenként tevőleges alakítója) a hallgatói demonstrációknak, vagyis túl sok újat e tárgyban a főiskolai HÖK mai megmoccanása sem hozott – bár azt feltétlenül meg kell jegyezzem, hogy ez a lufis momentum ragyogó ötlet, lehetett a szavakkal játszani, meddig jutnak a léggömbök és hol pukkannak ki, ugyebár. A közpark közepén lévő szökőkút pedig feldíszítve is gyönyörű – hiába no, a hallgatói szépérzék is konstans tényező, lásd mint fent. Meg a lányeg: a Dunaújvárosi Főiskola hallgatói képviselete (HÖK) is csatlakozott az országos demonstrációsorozathoz.
A rendezők a készülődés ismerős lázában rendezkednek, egy Spongya Bob-pólós csákesz éppen a szökőkútba gázol, hogy elrendezze a nagy N meg a nagy O betűt, a végén NO TANDÍJ felirat díszeleg középen, mécsesekből – látványos és nem túl bonyolult jelsor, de hát egy tandíjellenes demonstráció mégsem filozófiaszigorlat, ahol mindent töviről hegyire ki kéne fejteni.

Fizetési meghagyás

Mindenkinek jut lufi, a HÖK ezret rendelt, el is fogy az utolsó szálig, bár szelíd becslésem szerint akad legalább kétszáz ember, aki a megszerzett lufival azonnal odébbáll – a Dr. Molnár László Emlékparkban mintegy nyolcszázan maradhatnak, mire (bő húsz perc késéssel) elkezdődik a demonstráció.

"Társadalmi katasztrófa"


A Himnusz hangjai után elsőként Nagy József, a helyi HÖK elnöke lép a mikrofonhoz, rövid, de viszonylag határozott tandíjellenes ostorozásba fog és méltatja az országos kezdeményezés eddigi állomásain tapasztalt összefogást – közben (okosan) elhelyez néhány korrekt panelt arra vonatkozóan, hogy milyen jó együtt, politikamentesen és ércekkel alátámasztva demonstrálni a tandíj ellen, valamint mennyire jó, hogy ilyen sokan hallgattak a HÖK hívó szavára.
A "Jó szerencsét!" köszöntést még visszhangozza a tömeg, utána viszont csendben hallgatják a hallgatói képviselet vezetőjét – akinek szavaiból, tény ami való, hiányzik az ilyenkor szokásos "követeljük" fordulat és a "Mert ha nem…" kezdetű mondatra is hiába hegyeztük a tollat. (Pedig, kedves demonstrálók, csak így lehet – a kormányzatok platformfüggetlenül megsarcolnak minden megsarcolható réteget – a helyzet e téren is változatlan –, így az egyébként példás összefogás és érdekérvényesítő erő idővel kifullad és hamvába hal. Ne legyen igazam persze.)

Teher alatt nő

Más hangot és más tónust ütött meg Fehér Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szociális ügyekért felelős elnökségi tagja, aki szerint a tandíj nemcsak káros a felsőoktatás szereplőire nézve – merthogy, ugyebár, fizetni kell, nem is keveset –, de egyenesen társadalmi katasztrófával fenyeget. Mint Fehér Gergely kifejtette, idén nem utolsósorban a tandíj bevezetésének hatására huszonnégyezer fővel kevesebb diák jelentkezett a felsőoktatás intézményeibe, s félő, hogy a kormányzati elképzelések nyomán a tehetség helyett a tehetősek terepe lesz a szféra. A tandíj a HÖOK-vezető "olvasatában" kollektív büntetés, hiszen egy egészen szűk réteget nem számítva mindenki fizet – vagyis kizárja a tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű diákokat az intézményekből. Ráadásul nem versenyt teremt, hanem sok esetben átléphetetlen akadályt állít, a várt-remélt minőségi felsőoktatás és versenyhelyzet helyett árkartellt alakít ki, miközben fittyet hány arra az állami feladatra és felelősségre, lesznek-e felkészül orvosok, tanárok, mérnökök.

"Ezer lufi nevében!"


A HÖOK-vezető után újra Nagy József lépett a mikrofonhoz, s pillanatok alatt bebizonyította azt az ősi tézist, miszerint improvizálni csak a legnagyobbak képesek – a két komoly szónoklat után következtek a derű percei. Nagy József a sajtó jelenlévő munkásait "ezer lufi nevében" biztatta például arra, hogy vigye az esemény hírét azzal a céllal, hogy "ezt a tandíjat váltsuk le", majd további kitartásra buzdította hallgatótársait és felhívta a figyelmet a döntéshozók felelősségére is, végül azt is felemlítette – ekkor már tényleg nagyon sokan kacagták –, hogy a füvekre jó lesz vigyázni.
Ám a füvekrevigyázás előtt még következett a csúcspont, közel ezer fehér, No Tandíj felirattal ékes lufi indult az égbe fel, aztán széledt a tömeg, páran meg rákérdeztek: ennyi volt?
Úgy tűnik, egyelőre igen.

07/09/25/070925_tandij4.jpg


Ny. Öcaline
(Dunaújváros Online Hírek)



2007. szeptember 23., vasárnap



Semmi sem tökéletes...

"A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres
Az örökös vándorút véget soha nem ér
S ha elfelejtenéd - elvisz a szél

Mindenkinek vannak különös vágyai
De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki
Lehet belőle száz is, az az egy többet ér
S ha elfelejtenéd - elvisz a szél

Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De Te is tudod, hogy kimondhatatlan

A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk
A csillagévek óráin egy perc az életünk
Az ember önmagában semmit sem ér
Ha nincsen barátunk - elvisz a szél

Minden sivatag egy kutat rejt valahol
S ha lelked mélyén rátalálsz, már nem csodálkozol
Az ember ezen a Földön csak egyszer él
S ha nincsen barátod - elvisz a szél

Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De Te is tudod, hogy kimondhatatlan"/Bródy János/

2007. szeptember 22., szombat

Szüret


"Jó bor ez gazda, jó szőlő hozta,
Áldja az Isten, a
ki palackozta!"

-Ma szüreteltünk a szekszárdi Porkoláb völgyben.

2007. szeptember 16., vasárnap

Moldvai öves


Szekszárd 2007. Szüreti Fesztivál-Nagyegyüttes

Szüretszépe választás 2007.

Én zsűriztem a lányokat:)szépek, szépek...!



Hajrá Frucci!!!Hajrá Susi!!Hajrá Ancsa!!!Hajrá Dóri!!!

(semmi elfogultság)

Moldvai tánc

Sajnálatos módon nem táncolok a felvételen, de ez egy kivételes alkalom volt, csak a kamerás szerep maradt:(

2007. szeptember 15., szombat

Most ez esik jól a puppe szívnek..




Koncz Zsuzsa- Rohan az idő

" Rohan az idõ, elmúlik a nyár,
Közeleg az õsz,
elmúlnak a szép napok
hamar,
jönnek a bús,
álmodozó, hûvös éjszakák.
Rohan az idõ, elmúlik az õsz,
Évek múlnak el,
megállítanám, de nem lehet,

Mert az idõ könyörtelen vonatán fut minden tovább.
Jöjj el hát, ne várjak rád!
Amíg lehet veled leszek, és úgy szeretlek én,
mint senkit se még.

Jöjj el hát, mert ha válni kell,

Vissza nem jõ ez az idõ,
és nem pótolhatod sohase már. "

(írta: Szörényi Levente)

2007. szeptember 14., péntek

Ellopták Mazsolát...!!!


"Kifosztották a tévészékházat ostromló garázdák a Magyar televízió történelmi kiállításának tárlóit. A rablók elvitték a Cicavízió népszerű bábfiguráit, a legendás Mazsolát, Manócskát, Tádét és Böbét."
Mazsola emlékére most íme a kedvenc mesém a Futrinka utcából!

A csutkababa

Szép időben, mikor a rét fölött hosszú szálakban úszott az ökörnyál, Mazsola legszívesebben a ház körül turkált.
Esős napokon azonban bekényszerült a szobába, s ilyenkor bizony kezdetét vette a nyafogás:
- Manócska, Manócska, hadd játsszam a sakkfigurákkal!
- Hogyisne, letörne a fejük, s akkor hogyan sakkozzunk Varjú barátommal?
- Faragj nekem is sakkfigurákat, Manócska!
- Hiszen nem is tudsz sakkozni!
- Nem baj, katonásdit játszanék velük!
- Ó, hát katonásdit babszemekkel is játszhatsz!
És Manócska különféle lapulevélzacskókból különféle babokat adott Mazsolának: nagy, lila babszemeket fekete csíkkal, fehér pöttyös fekete babokat, halványsárgákat, barnákat, hófehéreket, minden színből egy-egy marékravalót. Rövid idő múlva annyi babszemvitéz menetelt a padlón, hogy lépni sem lehetett tőlük. Mazsola főzőkanállal vezényelte őket, és vígan énekelt:
Aki nem lép egyszerre,
Nem kap rétest estére.
Mert a rétes igen jó,
Katonának az való, trarará!

Felbuzdulva a babszemek sikerén, Manócska újabb mulatságot eszelt ki: répából, karalábéból, burgonyából egész állatkertet farigcsált Mazsolának. Mazsola pompásan szórakozott, de játék közben megeszegette a répa- meg karalábéfigurákat, s az állatkert apránként elfogyott. Manócska akkor kukoricacsutkából készített ökröket. Ezek már nem ízlettek Mazsolának. A csutkababát sem ette meg, aminek kukoricacsuhéból volt a ruhája és sárga kukoricabajuszból a hajfonata.

Ezt a csutkababát nagyon szerette Mazsola. El sem aludt volna nélküle. Napközben meg a jó meleg kályhalyukban játszadozott vele, s egyre mondogatta:
- Ne csámcsogj, csutkababa! Ne ugrálj annyit, csutkababa! Töröld meg az orrocskádat, csutkababa!

Manócska ilyenkor nyugodtan végezhette a házimunkát. De volt ám úgy is, hogy Mazsola ráunt a csutkababára, és azt akarta, hogy Manócska szórakoztassa őt.
- Most nem érek rá, Mazsola! - magyarázta neki Manócska. - Látod, a bakancsomnak levált a talpa, s ha nem javítom meg, nem lesz, amit a lábamra húzzak. Hagyj hát dolgozni, és játsszál szépen a csutkababáddal.
Mazsola erre földhöz vágta a csutkababát, kijelentette, hogy azzal nem lehet játszani, és bevonult a kályhalyukba.
Pár perc múlva kopogtattak az ajtón. Fülöpke lépett be, Nyúlanyóék fia, aki körülbelül akkora lehetett, mint Mazsola, csak a füle nőtt sokkal hosszabbra. Gyertyát jött kölcsönkérni, mert kialudt náluk a villany, mire meg beértek volna a Futrinka utcába, éppen bezárt volna a bolt.
Mazsola kikukkantott a kályhalyukból.
- Mi az, nincs gyertyátok? - kérdezte fitymálva. - Nekünk egy egész dobozzal van! Ugye, Manócska?
- Az ám, mert nekünk meg villanyunk nincs! - nevetett Manócska, miközben gyertya után kutatott a faliszekrényben. Fülöpke a fülét billegtette, hogy Mazsola is nevessen, de Mazsola nem nevetett, hanem visszahúzódott a kályhalyukba, és mérgesen röfögött valamit.
Akkor vette észre Fülöpke a földön heverő csutkababát.
- Milyen helyes kis baba! - hajolt le hozzá. - Játszhatnék vele egy kicsit?
- Hozzá ne nyúlj! - visított Mazsola, és kiugrott a kályhalyukból. Felkapta a csutkababát, és vadul magához szorította. - Ez az enyém, tudod? Ezzel te nem játszhatsz!
Hátat fordított Fülöpkének, az meg csak hüledezett.
- Hiszen nem akartam megenni! - makogta sértődötten. - Különben is van nekem otthon káposztatorzsából olyan nyúlhadseregem, de olyan, amilyet te még nem is láttál!
Manócska ezalatt előkotorta a gyertyát, és odaadta Fülöpkének.

- Köszönöm szépen addig is - hajtotta meg Fülöpke a jobb fülét. - Sietek vele haza, mert az egész család sötétben ül.
Elköszönt, Manócska pedig visszatelepedett a zsámolyra, hogy folytassa a félbehagyott munkát.
Kisvártatva odadörgölődzött hozzá Mazsola.
- Unatkozom! - mondta panaszosan.
- Pedig most nyugodtan játszhatsz a csutkababáddal! - nézett rá Manócska a szemüvege alól. - Senki sem akarja elvenni tőled.
- De mit játsszam vele? - nyafogott Mazsola. - Már unom etetni meg csucsujgatni. Találj ki valami mást, Manócska, hogy mit játszhatnék vele!
Manócska a fejét rázta:
- Sajnálom, Mazsola, én most nem érek rá ilyesmire. Fő a fejem a gondtól, hogyan javítsam meg ezt az ócska bakancsot. Ha viszont Fülöpke még itt volna, biztosan kitalálna mindenféle érdekes játékot. Ők sokan vannak otthon testvérek, és sokféle játékot tudnak.
Mazsola töprengett, töprengett, azután azt mondta:
- Kár, hogy nincs itt Fülöpke!
- Bizony, kár! - helyeselt Manócska. - Ő inkább ráért volna veled játszani, mint én.
Mazsola ezt megjegyezte magának, és mikor pár napra rá Fülöpke meghozta a kölcsönkért gyertyát, kedvesen kínálgatta neki a csutkababát:
- Tessék, Fülöpke, játsszál vele!
Fülöpke megörült, mert testvérei épp aznap reggelizték meg az ő torzsából faragott nyúlhadseregét, és nem volt mivel játszania. Bebújt hát Mazsolával együtt a kályhalyukba, ahol is azt játszották, hogy a csutkababa beteg, el kell hívni hozzá a doktor bácsit. Először Fülöpke volt a nyúl doktor bácsi, azután Mazsola terítette magára a törülközőt köpenynek, és ő lett a malac doktor bácsi. Később ugyanez a törülköző fodrászköpennyé változott, és fodrászosdit játszottak. Hol Mazsola vágott le egy kicsit a csutkababa hajából, hol meg Fülöpke. A csutkababa haja mind rövidebb és rövidebb lett, végül teljesen megkopaszodott. Akkor új hajat lehetett készíteni neki kukoricabajuszból. Aztán meg énekeltek neki, hogy elaludjék. Olyan jó játék volt mindez, hogy Fülöpke el is feledkezett a hazamenetelről. Az öreg varjú kopogott be csőrével az ablakon:
- Hej, Fülöpke, fölöttetek szálltomban hallottam, hogy szidnak otthon, amiért nem találsz haza!
Fülöpke megijedt, hogy nem kap vacsorát, és hazaszaladt. Mazsola sírt:
- Miért ment haza Fülöpke, még akartam vele játszani!
És Manócska hiába csitította, békítgette, csak bömbölt torkaszakadtából Fülöpke után. Végül Manócska azt mondta neki:
- Szólni fogok Fülöpkének, hogy máskor ne jöjjön át hozzád játszani, mert utána nem győzöm a visításodat hallgatni.
Erre Mazsola elhallgatott.
Álmodjatok szépeket, jó éjszakát gyerekek:)!

Első Híradó

Matúz Józsefné, az első magyar tévé-híradó első főszerkesztője

A Magyar Televízió 2007-ben, azaz ebben az évben lesz hivatalosan is 50 éves. Azért hivatalosan, mert ipari-kereskedelmi majd kísérleti adások már 1957 előtt, tehát jóval korábban is voltak, de az 1957 május elsejei élő közvetítés olyan jól sikerült, hogy utólag úgy döntöttek, legyen ez a Magyar Állami Televízió, mint intézmény születési dátuma. Matúzné 1957-ben került az akkor még a Magyar Rádió részeként működő Televízióhoz, és neve fogalommá vált. A „Matúzné”, így emlegették az 1960-as, 70-es és 80-as években, de a régi tévéseknek még mindig ő a Matúzné, nekünk régi híradósoknak a Rózsika. Megszervezője, majd 29 éven át a vezetője volt az első hazai TV Híradónak.

- A mi szakmánkban nem túl gyakori, hogy valaki a férje nevét használja,Te megmaradtál ennél a formulánál, és lettél a Matúzné. Még én sem tudom, 25 évnyi híradózás ellenére sem, hogy mi az eredeti neved.
Radnai Rózsa. Több oka volt, hogy nem használtam a lánykori nevemet, hozzá tartozott, hogy a televíziónál dolgozott akkor Radnai János is, egy kiváló sportszerkesztő és a sportműsorok hosszú időn át volt vezetője, akivel szinte egy időben kezdtük a televíziózást. Másrészt hangsúlyozni akartam a férjemmel való jó kapcsolatomat is, úgy szerettem hallani, hogy én a Matúz József felesége vagyok. De az is igaz, hogy ezen nem túl sokat gondolkoztam.

- Beszéljünk a lényegről, 1957 elején mivel foglalkoztál, hogyan kerültél a Televízióhoz?
1957 első hónapjaiban egyáltalán nem foglalkoztam a televízióval, jobbára azt sem tudtam mi az. 1957 tavaszán, talán áprilisában – a pontos időpontra már nem is emlékszem, szóval tavasszal véletlenül összetalálkoztam egy volt kollégámmal Mátai Lászlóval, aki a Népművelési Minisztériumban volt kollégám és megkérdeztem, most mivel foglalkozik, azt mondta a Televízióban dolgozik. Meglepődtem, van Magyarországon ilyen? Mondta igen, most indul, gondolkozzál rajta szeretnél-e ott dolgozni. Mire én azt feleltem, előbb talán látnom kellene milyen is a televízió. Azt válaszolta menjek el a Corvin Áruházhoz, annak egyik kirakatában ott látható egy tévékészülék. Tényleg elmentem oda, azt láttam, hogy az egy doboz, benne mozgóképek vannak, de ma már tudom, hogy szinkronból kiesett képeket láttam, mentek körbe-körbe, és én arra gondoltam, ha ez a tévé még ilyen kezdetleges, akkor nekem is van időm azt megtanulni.

- És meg is tanultad, nem is akárhogyan.
Tárgyaltunk a munkalehetőségről, és 1957. május 15-én a Televízió dolgozója lettem. Feladatom a televíziós hírek, a saját televíziós hírműsor megszerkesztése volt. Az első tévéhíradót, aminek még nem is ez volt a címe, hanem az, hogy Képes Krónika 1957. július másodikán, keddi napon sugároztuk.

- Ne ugorjunk ekkorát, hogyan dolgoztál és kik voltak az első segítőtársaid akkor?
Te választottad-e az első munkatársaidat? Mindenkit én vettem oda. De kezdetben tényleg egyedül voltam. A legelején arról volt szó, hogy nekem hetente egy alkalomra 10 perces összeállítást kell készítenem. Nem saját munkatársi gárdával, hanem azokkal, akik már ott dolgoztak, és azokkal az eszközökkel, amelyek akkor rendelkezésre álltak. Ha jól emlékszem összesen talán 18-an voltunk. Köztük kitűnő operatőrök, akik a televíziós szakma nagy operatőrei lettek, például Kocsis Sándor, Mezei István, Nagy József, rendezők közül ott volt már Katkics Ilona, és Zsurzs Éva, aki a Rádióból került át hozzánk a stúdió-osztály vezetőjének, így hívták azt a csoportot, amelyikben az operatőrök és a rendezők dolgoztak. Évának konfliktusa támadt a Rádióban az elnökkel, ezért otthagyta a Rádiót. Igen ám, de az akkori elnök azt mondta: Zsurzs Éva nem alkalmas vezetőnek, és azzal „büntette”, hogy „csak” rendezhet.

- És mekkora rendező lett belőle. Igen sikeres és kollégái által tisztelt rendezővé vált, az olvasók kedvéért említem, hogy ő rendezte sok más sikeres tv-film mellett az Abigél című nagyszerű tv-film sorozatot is.
Van egy magam és családom számára használt mondásom, hogy az embernek gyakran az ellenségei teszik a legtöbb jót. Ez egy tipikus esete volt ennek. Egyébként mindig is egy híréhes ember voltam, ahogy megtanultam olvasni, az újság gyakran kezemben volt és böngésztem. A Rádiót is régen és rendszeresen hallgatom. A legrégebbi emlékeim közé tartozik, hogy ülünk egy asztal mellett, középen egy doboz, mindnyájunk fülén fülhallgató, csendben kellett lenni, hogy mindenki hallgathassa a Rádiót. Talán három vagy négy éves lehettem ekkor. A televíziós hírszerkesztést egyébként nem túl hosszú ideig csináltam egyedül, ha jól emlékszem egy hónapja dolgoztam ott, amikor jelentkezett Sényi Imre, de ezzel egyidőben, vagy még valamivel előbb átcsaltam a Népjóléti minisztériumból Karsai Nándort, velük szedtük össze az újságokból és a rádióból a híreket, majd összeültünk az operatőrökkel, akik már ott dolgoztak és megnéztük, hogy melyiket lehet képileg feldolgozni. Normál filmnyersanyagra dolgoztak az operatőrök, a laborálást, előhívást a Híradó és Dokumentum Filmgyárban végezték, sőt az ő, tehát a HDF külföldről kapott „turkálójából” is válogattunk anyagokat, amiket ők nem használtak a heti filmhíradójukban, tehát így indult a munka. Egyébként akkor már a Televízió bemondója volt a két híres kedvenc, Takács Marika és Tamási Eszter is. A zenei szerkesztő Fábri Éva ajánlott a képekhez aláfestő zenét, a rendező emlékeim szerint a legtöbbször Katkics Ili volt. Amikor ez a 10 percnyi hírcsokor így összeállt, elmentünk busszal a Fogaskerekűhöz és azzal a Szabadság-hegyi adótoronyhoz, ahol dolgozott az ugyancsak őstévés férfi bemondó Bán Gyuri, aki élőben olvasta fel a szöveget a zenés képekhez. Én jeleztem neki, hogy mikor kell kezdeni a következő szöveget. Így állt össze a tévé-híradó őse, az első képes hírcsokor, amelyet Képes Krónikának neveztünk akkor. A televíziózás azokban az időkben nagyon lassan fejlődött. 50 évvel ezelőtt, 1957-ben mindössze egy tízperces híradás volt egy héten, sőt még 1958-ban is, hiszen nem volt pénz a bővítésre. Elég hosszú ideig a Magyar Rádió Televíziós Főosztálya voltunk. A mi 10 perces összeállításunk mellett ismételték egyébként még hosszabb ideig a mozi filmhíradót is.
- Pontosabban a Világhíradójukat, hiszen a hazai témákkal ti foglalkoztatok.
Egyébként helyileg a Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota épületében dolgoztunk, illetve, annak egy részében.
Eljött olyan pillanat, amikor azt hittük ennek a heti 10 perces híradásunknak a karrierje is befejeződik, annyira nem volt pénz a folytatásra. De egy értekezleten, ahol a tévés híradásokról volt szó elmondtam, hogy milyen fantasztikus gondokkal küszködve dolgozunk, egy felvevőgép és semmi több eszközünk, minden tudósítás filmanyagát ki kell vinni a HDF-be előhívatni, a Könyves Kálmán körút és a Szabadság tér között volt bizony távolság. Az értekezleten akadt, aki úgy vélte, ha ez ilyen nehéz, akkor nincs értelme saját hírcsokrot készíteni, átveszik a heti mozi-híradót, és azt sugározzák. Mi, akik ebben dolgoztunk, összedugtuk a fejünket, szidtuk a vezetést, hogy nem látják a fantasztikus lehetőséget ebben a munkában. Úgy döntöttünk mégiscsak megcsináljuk a tévé híradóját. Jól tettük, ez volt a jövő kihívása. Vezetők jöttek, vezetők mentek és az új garnitúra nyitottabb volt erre a feladatra. 1958-ban olyan döntés született, hogy a következő évben meg lehet indítani a heti második 10 perces hírműsort.


- Most milyen Híradót nézel?

Nem titok. Nagyon rendszeresen élő ember vagyok, Napi programom szinte ugyanaz. A Déli Krónikát, tehát rádiót hallgatva ebédelek, az Esti Krónika alatt vacsorázom, este fél hétkor megnézek egy kereskedelmi hírműsort, majd a közszolgálati csatorna esti Híradóját. Nem örülök, hogy előbbre hozták 7 órára a kezdési időpontját, mert így most ütközik az ATV hírműsorával. A nemzetközi eseményektől függően keresek meg külföldi híradókat, például az ARD vagy a TV5 adásait. Napközben Internetezek is. És az élő egyenes adásokat feltétlenül megnézem, az az igazán izgalmas televíziózás. A világesemények közvetítése.

- Ebben nagyon hasonlítunk, nem véletlenül. Nálam a CNN szól, gyakran az írás mellett is. Rózsika! Látva ezeket a nagyon dizájnos, többnyire szuper gyors technikával dolgozó híradásokat van benned egy kis irigység?
Nincs, miért is lenne? Soha többé senkinek nem lesz alkalma arra, amire nekem volt, hogy megszervezze Magyarországon a semmiből a naponta többször jelentkező első tv-híradót.

Bővebben:
www.mediatechnika.hu

Csatorna, Média Fesztivál


Mi az a Csatorna?

Egy hely, ahol a profi média és fiatal közönsége élőben találkozik, egy EXPO, ahol a profi média és a diákmédia közösen jelenik meg standjaival

Egy rendezvény, melyen kreatív tevékenységekkel teremtenek egymással kapcsolatot különböző generációk, különböző kultúrák, média és a valóság, alkotó és közönség, kisebbség és többség.

Ferenczi György és a RackaJam a fesztivál vendége! ferenczivigyorog.jpg
Gyere el, és bulizz velünk! A Vizuális Világ Alapítvány meghívta a nagyszerű szájharmonika- hegedű- és életművészt, hogy egy igazán jó bulival zárjuk a péntek estét. A Mille szabadtéri színpadán 21:15-kor csap a zenekar a húrok közé.

Hogy mire számíthatsz?

„Húsz év szájharmonikázás után büszke magára, mert megtalált valamit. Ennek ellenére nem pihen, megy tovább, mert, ha a nagy példakép, Jimi Hendrix mert újítani, akkor ez neki is kötelező. A színpadon az a fajta showman, aki nem harsányságával ragadja meg a figyelmet, hanem zenei tudásával és sajátos humorával."

A fesztivált – mely, egyébként, egy interaktív megabuli! – végigkíséri egy fontos, központi gondolat: az összekapcsolódás, a tőlünk különbözőkkel és saját magunkkal való őszinte kapcsolatba lépés gondolata.
Ennek módszere a hatékony, torzulásmentes, nyílt, árnyalt kommunikáció, melynek tudatos és véletlen akadályozóit, megvalósulásának lehetőségeit, módjait, jó példáit vizsgáljuk és gyakoroljuk.

Milyen típusú kommunikációval foglalkozik a fesztivál?
Csatornák szerint (kép, hang, szöveg, egyesült médiumok) osztottuk szét a kommunikációs formákat, a megszokott tömegkommunikációs eszközök (tévé, rádió, videó, mozi) szerinti helyett.
Fokozatosan eltűnik a jelentősége annak, hogy például min telefonálunk (telefonon-e vagy számítógépen), s min nézünk mozgóképet (mozivásznon vagy interneten)… egyre inkább csak az számít, mi az, amit „fogyasztunk”.
A négy terület, mellyel a különböző „szigeteken” foglalkozunk:
• a (hagyományos értelemben vett, „elolvasandó”) szöveges (textual)
• a (kizárólag) hang-os (audio)
• a (néma) képes (visual)
és a
• képes és hangos (audiovisual) kommunikációs
formák.

Várunk a szigeteken! Látogass el műhelyeinkbe! Pillants a kulisszák mögé!

Ki bonyolítja a cselekményt? A NÉZŐ!

Interaktív (tele)víziós projekt az Egyesült Médiumok szigetén. A ShapeShifted TV projekt keretében Finnországban bemutatott „Accidental Lovers" című filmsorozat esetében – melynek fejlesztői a Csatorna vendégei – a nézők a műsorszolgáltatónak mobil telefonról küldtek üzenetet; a szolgáltató az üzenet kulcsszavát kiragadva a néző igénye szerint, valós időben alakította át a cselekményt.

Az Accidental Lovers csak az egyike az Egyesült Médiumok szigetén bemutatandó nemzetközi innnovatív fejlesztéseknek. Kíváncsi vagy más interaktív műsor működésére is? Korábban csak futurológusok és médiakutatók leírásaiban keltek éltre, most láthatod és kipróbálhatod, várunk!

Jó szórakozát annak, aki ellátogat a programra!

A fesztivál honlapja

Chevrolet reklám zene, aranyos:)


TEACH ME TIGER
April Stevens


HaRj TIGER!

Teach me tiger i would kiss you.. wa wa wa wah
Show me tiger i´ll would kiss you.. wa wa wa wah
Take my lips, they belong to you..
But teach me first, teach me what to do..

Touch me tiger when i´m close to you wa wa wa wa wa
Help me tiger i dont know what to do wa wa wa wah
I know that you could love me to
But show me first, show me what to do
This is the first love, that i have ever known
What must i do to make you my wery own.. ?

Teach me tiger and i will teeease you wa wa wa wah
Tiger tiger i wanna squeese you wa wa wa wah
All of my love I will give to you
But teace me TIGER.. or i´ll teach you

ooh.. tiiger .. tiiiigeeR.. tigeeR..

2007. szeptember 3., hétfő

Szívem Legfiatalabb Csücske, alias: Bárczy Eszter Kiskirálykisasszony!

2007. augusztus 26., vasárnap

2007. augusztus 21., kedd

Irány a SZIN!

A fesztiválról


Sokan sok mindent tudnak már a SZIN-ről, különösen azok, akik évről évre aktív szereplői a fesztiválnak.

Az azonban még nekik is új lehet, hogy a fesztivál gyökerei 1968-ig (!!!) nyúlnak vissza. Ha jobban belegondolunk, rájöhetünk, hogy akár apáink és anyáink is bulizhattak itt, főként olyan hazai együttesek zenéjére, amelyek akkoriban - politikai, esztétikai, vallási okokból – nem igazán voltak elfogadottak. De legalább cenzúra nélkül játszhattak, ami nagy szónak számított akkoriban, s így az egész rendezvényt átlenghette a teljes szabadság hangulata. A rendszerváltással a SZIN élete is megváltozott, és történelmében pár év kihagyás következett. Ami nem tartott sokáig…

Mert az nyilván senkinek sem új, hogy 2003 óta minden év augusztusában rengeteg fiatal szállja meg Szegedet, és ha követjük a városközpontból az újszegedi hídon tömegesen áthaladó lelkes csapataikat (de mehetünk akár a zene irányába is), akkor könnyen eljutunk az Újszegedi Partfürdőre, a helySZINre. Ott pedig már végképp nincs megállás! Ha egyszerű szemlélődőként megyünk ki körülnézni, koncerteken csápoló tömeget, a világ „nagy kérdéseit” megoldani készülő, vagy éppen vízifoci közben eső-kelő fiatokat láthatunk, de az sem meglepő, ha egyesek medencében áztatják magukat, miközben óriáskivetítőn filmet néznek. Igen, kedves hölgyek és urak, ez a Szegedi Ifjúsági Napok megújult köntösében.

Igyekszünk évről évre újat nyújtani a hozzánk látogatóknak, és úgy tapasztaltuk, hogy a fesztiválnak kialakult egy egyedi, csak ránk jellemző hangulata, amit tényleg érdemes átélni. 2003-as indulásunkkor még „csak” 12.000-en voltunk, tavaly azonban csaknem 32.000-en buliztunk a jobbnál jobb koncertekre. A hazai zenei élvonal szinte teljes egészében képviseltette már magát a SZIN-en (Ákos, Kispál, Quimby, Hooligans és még sorolhatnám), de külföldi sztárfellépőkben sem volt hiány, hiszen ki ne emlékezne a nagy sikerű Cure és Alphaville koncertekre, a Tartantino-filmek hangulatát idéző Tartantinosra, vagy a műfajában kiemelkedő Adam Freelandre.

Idén sem szeretnénk senkinek csalódást okozni, így meghívtuk az új lemezével turnézó brit sikercsapatot, a Kosheent (tudjátok, Hide U, Resist, Hungry), a Freestylers dancehall formációt, DJ Sport és még sok neves hazai előadót. Szóval készülünk ezerrel. Ti pedig számoljátok vissza a napokat, és rájöttök, hogy már nem is kell olyan sokat aludni augusztus 22ig:)

A fesztivál honlapja

Hihetetlen gyorsak a srácok:)

ezt jól elkapták...:)

2007. augusztus 11., szombat

új bolygót akarok!!!!!!



Oké, befejeztem, a mai nap után megszüntem létezni mint egy átlagos földi halandó!Kilépek valahova...átrendezem az agyam, hogy ne lepődjön meg amin a mai napig ezt tette!Nekem mindig más kell mint ami NEKTEK!Én próbálnék alkalmazkodni, de nincs mihez, nincs kikhez!Aki pedig még néha fel tud az én kis világomba kapaszkodni, drága pitypangom, azon csattan az ostor, hiszen tudom, hogy egy sususágot nem könnyü követni, de nemtudom mi van velem, félek, hogy vége a nyárnak, a nyári érzésnek, és túl sokat ülök a szobaban!

Olyan embereket szeretnék magamhoz kötni, akiknek erre nincs szükségük!Akkor én is megleszek valahogy, bár lehet hogy félek egyedül, de majd csak megszokom!De akkor ne erőltessük,nem vagyunk már azok akikről a pletykák szólnak...nincs is mit beszélni rólunk,egy nagy nulla az egész bagázs!Oké ezt is tisztáztuk, leírtam már elindult a feldolgozás!
Létezik újraélesztés, de nem én vágom belétek az áramot!Vihar van, elment az áram, majd lesz talán akiből feszültséget váltotok ki, talan...megszünt a legendánk!

Nem baj, szép volt, jó volt, nem ment! ja és a képen láthatő csinos csaj az uj baratnőm, nagyon aranyos, kedvelnétek, idővel megmutatom a többit is, nincs baj velük,birják a tempót,szeretnek élni!
arrivederci

2007. augusztus 9., csütörtök


Kedvenc képeim!
Talán mert érzelmeket közvetítenek. A csodálkozás, a a méreg, és szerelem lehetne a címük!
Mindenkinek mást mondhatnak, de mindenesetre nagyon szépek!



2007. augusztus 6., hétfő


Ki emlékszik erre a mesére???
Nagyon szép és misztikus emlékeket ébresztett bennem amikor újra láttam sok év után a mesét.



Az elsüllyedt világok

(francia)
26 epizód

Mióta özönvíz söpört végig a Földön, Arkádia népe elzárkózva éli életét a Föld belsejében. Elődeik akarata szerint múltjuk minden töredékét kitöröltek emlékezetükből. Egy nap azonban a számukra életerőt adó Nap, a Shagma ereje fogyatkozni kezd. Ezért Arkádia gyermekei hírhozót küldenek a Föld felszínére. Az ő neve Arkana.

A zenéje a legjobb:)

2007. július 25., szerda

KANADA


Milyen volt? Jól érezted magad? Összeségében jó volt? Mesélj!Mesélj!Mesélj!
Először is Bonjour!

Azt hiszem ezek a kérdések mindenki számára mára már elég unalmasan hangzanak.Ráadásul nem is lehet egyszersem szavakba foglalni, amit kanadában éreztünk. Azokat az élményeket és hatásokat még a napokban fogjuk feldolgozni amik kint értek minket.
Furcsán hangzik, és néhány tényt és adatot, hely nevet még tudunk is mesélni, de a konkrét élményeket nehezen lehet szavakba foglalni, és aki megpróbálja gyakran kudarcba fullad!

Igen jól éreztem magam, bár a kaja rossz volt, de a sör jó:)
Ez egy tény, de az első esti közös buli fergeteges hangulatát még a videó felvétel sem tudná jól érzékeltetni, a fekete lányok mozgázás, az együtt táncolás és egymástól tanulás örömét sem lehet elmesélni.

Olyan mint a filmekben!
Ezt a mondatot mi hajtogattuk folyton, mert erre se volt más szavunk!Igen pont mint a filmekben...ez ÁMERIKÁ...!A kocsik, a házak, a lámpák, az utak, a boltok, a hotdog meg a kethup, és a sok chips ! Nekünk ismerős volt minden, csak a képernyőről.És valóban hihetetlen hogy most belecsöppentünk, és a turné végére már nem is voltak szokatlanok a furcsa elejű kamionok, a kilincsek, a furcsa aszfalt festések és a többi otthonitól eltérő dolog!

Lila akác közi ház, varázslatos iskolabusszal utazni, buli Honeyval és Sean Paullal, Csopperes életérzés....igen mindebben részünk volt...és IGEN a válasz!
Jól éreztük magunkat, a negatívumokat hamar elfelejtjük, a még nem feldolgozott élményeket hamarosan mindenki számonkérheti, a fotók gyűjtése elindult,bőrönd kipakolva, minden a megszokott utazás utáni kerékvágásban halad!

Ígérem, hogy ha képes vagyok még valamiről beszámolni leírom, csak ne sürgess, ne faggass, még furcsa itthon! És ez nem egy nagyképű duma!Vagy lehet amerikai méretűre nőtt az arcunk időközben, nem tudom. Mindenesetre nem aggódom, hiszen itthon vagyunk, ez Magyarország, muszáj lesz az arcunknak is alkalmaszkodnia ehhez a tényhez!!!
Zsombúr: Susanna