Ölelés

Volt, hogy olyan régen öleltek meg igazán, hogy majdnem belehaltam az öleléshiányba. Vágytam minden érintést, azét is akiét nem kellett volna, ami nem volt őszinte. Annyira fontos ez mint a lélegzés, nélkülözhetetlen egy ember életében az ölelés. Érezni, hogy szeressenek.

Egy hét egy gyerek csoporttal. Szeretnek. Ragaszkodnak feltétel nélkül, és ha úgy érzik megölelnek. Minden érzelmet kifejeznek, ha mérges rám elfordul, csapkod, puffog, viszont ha hálás, akkor megölel, szorítja a kezem, lesi minden szavamat.

Rám néz, oda jön, megölel. Én is feltöltöm, ő is befest az öleléssel. Együtt ragyogunk, majd tovább szalad. Rákiáltok, abbahagyja, rám mosolyog és fut tovább. Ez ismétlődik  a 9 és fél óra alatt kismilliószor és azt még 22- szer megszorozva.

Jön egy újabb nap, az álmos szemek lassan kinyílnak, újabb ölelések, harcok, kiáltások. Holnap már nem emlékszik rám, csak az ölelésre, a szeretetre, melyet egy nagy messzi homályos gyermek- múlt betakar. Köszönöm nekik a tisztaságot, az őszinte sóhajokat, a közös munkát és azt a sok ujjacska szorítást ami a hátamra tapadt.

ÉN NAGY VAGYOK, TI SOK KICSI NŐJETEK NAGYRA, CSAK A SZÍV MARADJON ÍGY.
ÖLELJ AHOGY BÍRSZ.

ahh

http://joportal.hu/egy-elmult-szerelem-meghato-pillanatai-video/

eleinte

Kiss Judit Ágnes: eleinte

mert eleinte tart a jelenlét,
míg az üres tér alakot őriz,
amíg a csend egy hang negatívja,
üres papír, amire írva
valami szép volt, de kiradírozták
a ceruzát a percek, a tintát az órák,
addig a hiány egyfajta jelenlét,
még nem feledés, és csak félig emlék.

aztán a csönd csak csönd marad.
hogy évek vagy egy pillanat
koptatják mattá azt a fényt,
mit rávetít a jelenlét
az üres térre, csöndre, hangra?
így maradsz megint magadra,
s nem tudhatod, hogy a hiány,
vagy a hiány hiánya fáj.

Nagyon szép, ki más fordíthatta volna mint Radnóti!!!

André Chénier: Alszom s szívem virraszt

Alszom s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom.
S mellém varázsol egy aranyló szárnyu álom.
A szívem szíveden. Kezemmel reszketeg
érintem bőrödet, feszes lesz és remeg.
S egy indulat riaszt, az álomképi béke
széthull és zaklatott, rossz ébredés a vége;
magamban fekszem itt, felgyúlva azt hivém,
szép szádat csókolom s párnát csókoltam én;
és álmomban karom ölelni vágyva tested,
a párna pelyheit ölelte csak helyetted.

Fordította: Radnóti Miklós

Most lett éppen kedvenc

Álomtánc:) A Szülinaposnak..

Dirty

Tán

Závada Péter : Tán

tán csak a törődés fals varázsa
hinni: valakinek jó, ha vagy
tán csak azért van szükséged másra
hogy szerethetőnek tudd önmagad
tán rátalálni sosem akartál
az se bántott volna, ha nem leled
most, hogy könnyedén tiéd lehetne, tán
fontosabb az, hogy elveszítheted
így többé magadat nem kell okold
mert ezt a játszmát senki sem nyeri
tán az bánt, hogy igazán tiéd se volt
s mégis sikerült elveszíteni

"Örök emlék.."

Kár egy ilyen hercegért...Oberyn

Az én világom csak a happy end-et bírja. Ezért örültem ennek a videónak:)