2014. augusztus 27., szerda

Fásult

...ha többé a folyópartot se járom
semmibe meredve mint üres nyaraló
ha többé nem álmodom rólad
szemeddel se néz szemem s nem látlak mindenkiben
ha többé eszembe se jut
a hátsó szoba a sok tető meg alkony
fásult forgalom és fakadó szunnyadozás
ha többé már nem is kellesz
hát csak azért mert annyira meg akartam tanulni
gyakoroltam keserűn mint lemaradt futó
a soha többé semmivel se törődést
első istenhozzádom ez.

2014. augusztus 26., kedd

Estijó


Pavel Koys: Ne aludj még
Ne aludj még el.
Nem olvadt még el nappalom jégtáblája,
amelyen vicsorgó jegesmedvét vettem észre.
Nem osztottuk még el a napot éjszakára,
nem beszéltél még napi keresztjeidről,
melyek ha nem fájtak is: érintettek.
Percek hiányoznak még nyugalmamhoz.
Nem jártalak még be egészen a szokott ösvényt követve.
Hiányzik még egy csók, a remegéssel teljes,
az illatos és puha, mint a megszegett cipó.
Még nem számoltam végig mindent újra
a te kicsiny megbízható ujjaidon.
Ne aludj még.
Ha lámpát oltasz, nem láthatom, mint csukódnak össze
éjszakára arcod hamvas szirmai.
Álmod egy bontakozó színét sem láthatom,
és reggel széttöredezhetik gyarló emlékezetünkön.
Ne aludj még. Mondj még valamit,
például azt, hogy holnap záporra ébredünk,
s olyan lesz tőle a gyep, mint egy nagy tükör,
s visszfénye csupa örömet lop belénk.
Ha elszenderülsz, jó éjt, s te légy az álmom,
de egészen teljes lényeddel benne légy.
fordította: Dudás Kálmán



2014. augusztus 22., péntek

2014. augusztus 20., szerda

Levél

Szabó T. Anna: Levél
Úgy vagy egész nap, mint a fa a szélben.
Hajlasz vele, de nem mozdulsz el mégsem.
Egyet akarsz, de nem tudod, hogy az mi.
Addig várnod kell, egy helyben maradni.
Közben hagyni, hogy sodorjon az áram.
Táncoltasson, de ne vigyen magával.
Szabadítson meg, de még ne a testtől,
csak a csillámló, sok feleslegestől.
Utólag érted majd meg, hogy mi lesz itt −
a fényben minden szerkezet kitetszik.
Ez a tanulság. Sokallod, kevesled:
úgy vagy egész, ha részeid levedled.