A szekszárdi borászat igazi ''műfaja'' a vörösbor. A külföldön is népszerű, testes szekszárdi vörösborok jellegzetes savtartalmát - a hiányzó talajfeltételek ellenére - a termesztett vörösborszőlő fajták természetes csersavtartalma és a hosszú, héjon történő erjesztés biztosítja. Tipikus vörös borszőlőfajták a cabernet sauvignon, cabernet franc, kékfrankos, merlot, ritkábban a zweigelt és az oportó. A testes, tüzes, alkoholban és tanninban gazdag - szinte feketébe hajló - vörösborok mellett az utóbbi évtizedben Szekszárdon is megjelent a könnyebb, üde, de azért magas alkoholtartalmú rozé is.
Említést kell tennünk a kadarkáról, arról a szőlőfajtáról, amely Szekszárdot egykor oly híressé tette, egy gyönyörű, rubinszínű, különleges illatú, gyenge savú bor.
A testes, erős, magas alkoholtartalmú szekszárdi bikavér valójában egy ''cuvée'', amelyet 2-3 vörösbor-szőlőfajta keverésével állítanak elő. Az egyes termelők keverési receptjei ma is ''titkosak''. A magyar bortörvény értelmében Szekszárd az egyetlen város, amely Eger mellett a ''bikavér'' nevet használhatja. A névhasználat annál is jogosabb, mivel a ''bikavér'' elnevezést előbb alkalmazták Szekszárdon és csak valamivel később Egerben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése