2014. március 17., hétfő

Olvasom Nórikát, le fogok szokni az írásról, néha úgy beletrafál, és leírja az éppen aktuális gondolatokat...amire épp szükség van, csak nincs erő szavakba önteni, vagy épp egy útmutatást,  hogy ne essünk teljesen kétségbe...vagy valami hasonló, ma is így volt..

"Vágyd a változást, azt, hogy valami mást is megtapasztalhass. Most kell nagyot álmodni, most kell merni bízni abban, hogy valójában nincsenek korlátok, hiszen tényleg csak mi dönthetjük el, hogy meddig mehetünk el. Senki más nem teheti meg helyettünk, a mi hitünk és kitartásunk visz előre és rombolja le azokat a falakat, amiktől nem látjuk az eget, vagy erősíti meg azokat a falakat, amikről azt hisszük, erősebbek, mint mi...
.. Valahogy mindig bebizonyosodik, hogy az élet jóval több annál, mint aminek tűnik. Van benne valami, valami plusz, valami erő, valami csoda, valami, amitől nem unalmas, amitől élni akarod, érezni az ízét.. csoda mindig van, leginkább akkor, amikor hiszel benne, amikor bízol abban, hogy újra meg újra megkapod, hiszen nincs más választásod: hinned kell benne ahhoz, hogy megtapasztald. Aki hisz benne és tesz érte, látni fogja. Érezni, szagolni, tapasztalni, ölelni a boldogságot, a megvalósult lehetetleneket, magához, szorosan, és tudni azt, hogy mikor kell elengedni, hiszen bízik abban, hogy ami az életéhez tartozik, az bizony visszajön."

Nincsenek megjegyzések: