Aida, a musical Magyarországon

Rendező és producer

Kálloy Molnár Péter, Szomor György

Szomor György nem csak egyik rendezője, hanem producere és egyik főszereplője is a darabnak, amelynek dalszövegeit is ő írta, sőt, tulajdonképpen ő fedezte fel ezt a musicalt a magyar közönség számára.

– Már akkor hallottam a darabról, amikor 1998-ban New Yorkban bemutatták: nagyon érdekes volt Elton John és Tim Rice vállalkozása egy népszerű opera „megmusicalesítésére”. A New York-i előadást nem láttam, de megnéztem a lenyűgöző produkciót Németországban és Horvátországban is. Önmagában a zene is annyira elvarázsolt, hogy úgy gondoltam, a magyar közönségnek feltétlenül meg kell ismernie ezt a darabot – így amikor felhívták a figyelmemet arra, hogy meg lehet szerezni a sikeres produkció magyarországi jogait, úgy döntöttem: belevágok.

Kolos István

– Gondolom, a zene mellett a darab története a siker másik kulcsa.

– Az Aida a világ talán legszebb szerelmi története: annyi emberi dolog van benne, ami nagyon kevés darabban található meg – főleg nem a musicalekben, ahol általában nagyon kevés idő van a cselekmény kibontakozására. Ebben a zenés drámában röviden és lényegre törően megtörténnek azok a fontos pillanatok, amelyeknek meg kell történniük az emberi kapcsolatokban.

– A produkció színészeiknek hosszú szereplőválogatáson kellett átesniük. Az amerikai jogtulajdonos, a Disney ugyanúgy részt vett a szereplők kiválasztásában, mint filmjeik szinkronszínészei esetében?

Gulyás Hermann Sándor, Oláh Ibolya

– Itt nem voltak túl szigorú feltételek, így a szereplők kiválasztásába sem szóltak bele: a casting legfontosabb szempontja számunkra az volt, hogy lehetőség szerint a Vörösmarty Színház művészei kapják meg a szerepeket, hiszen az Aidát itt több évadon át szeretnénk műsoron tartani. Csak azokra a szerepekre kerestünk más színészeket, amiket ebben a társulatban nem tudtunk kiosztani.

– A címszereplő Oláh Ibolyát nem kell bemutatni a hazai közönségnek, de váltótársa, Debreczeni Márta neve még ismeretlenül cseng. Ez azonban hamarosan megváltozhat: részese lehettem az egyik próbának, ahol lenyűgözött a hangjával.

– Ezzel mi is így voltunk a meghallgatáson – nevetett fel Szomor György. – Anélkül, hogy összebeszéltünk volna Szurdi Miklóssal, mindketten úgy véltük: csak ő lehet a második szereposztás Aidája. Márta a Madách Színház stúdiójában tanult, mindössze huszonegy éves, így még nem is volt sok lehetősége arra, hogy megmutassa magát.

Xantus Barbara, Szomor György

– Ugyanazt a produkciót látja a közönség, amit New Yorkban és Németországban?

– Olyan jogot vettünk meg, amelyben engedélyezték az eredetitől eltérő rendezést. Más jelmezekkel és díszletekkel dolgozunk, de ezeket természetesen egyeztetnünk kellett a jogtulajdonossal. A készülő produkcióra is „ránéztek” olykor-olykor, de a referenciáinknak köszönhetően szinte teljesen szabad kezet kaptunk.

– Mi változott az eredeti produkcióhoz képest?

– Nagyon jó előadás volt az eredeti, de helyenként csak stilizált díszlettel és jelmezzel. Szurdi Miklóssal mi másfajta képi világot képzeltünk el, és a történetet is kicsit másképp meséljük el, mint az eredeti Broadway-musical.

Oláh Ibolya

– Technikailag is nagyon igényes a produkció – a szabadtéri színpadon is meg lehet valósítani mindazt, amit itt, a színházban?

– Törekedtünk arra, hogy minél kevesebb kompromisszumot kelljen kötni: teljes technikai rendszert viszünk a Margitszigetre. Nem „rendeztük bele” a darabba a Vörösmarty Színház speciális eszközeit, például a forgószínpadot és a süllyesztőket, mert a musicalt utazó produkciónak szánjuk: Pécstől Debrecenig az ország minden pontján szeretnénk játszani, és természetesen Budapesten is rendszeresen láthatja majd a közönség.

L. M. (Megjelent a Fehérvári 7Nap 2007. július 27-ei számában)

Kolos István

Xantus Barbara